Augusztus 20.-a az új kenyér ünnepe
Augusztus 20.-a az államalapítás ünnepe, amikor a magyar jogállamiság több, mint ezeréves folytonosságát ünnepeljük. Ezen a napon kap helyett egy másik jeles esemény is, ami szorosan kapcsolódik a nemzeti ünnephez. A kenyér ünnepe fél évszázada nagyobb jelentőségű volt, mint az államalapítás ünnepe. Miről szól ez a jeles nap?
Mit ünneplünk ezen a napon?
Augusztus 20.-ára legtöbbször az államallapítás ünnepeként gondolunk. I. István több, mint ezer éve augusztus 15.-át - Nagyboldogasszony napját - ünnepnappá nyilvánította. Ez a nap későbbiekben is kulcsszerepet játszott, első Árpád-házi király Nagyboldogasszony napján hívta össze a királyi tanácsot Fehérváron, és tartotta törvény napot. Később, I. László tette át a jeles eseményeket augusztus 20.-ra. De ez egy másik izgalmas történet. Az Államalapítás ünnepének napjainkig vezető "hányattatott" útjáról a linkre kattintva olvashatsz!
Az új kenyér ünnepének története
Az államalapítás ünnepe mellett számos más jeles esemény is kapcsolódik a dátumhoz. Ebből az egyik, az új kenyér ünnepe. Mit is takar ez pontosan?
Az élet magja
A legtöbb kultúrában - köztük a magyarban is - nagy jelentőséget tulajdonítanak a búzának. A gabona magja maga az élet, és a búzát a legfontosabb kenyérnövénynek tartjuk. Nem véletlen, hogy számos hiedelem, hagyomány és ünnep kapcsolódik az aranyló búzakalászhoz.
Az aratás ünnepe
Korábban a búza érést három szakaszra bontottuk. Április 24.-én Szent György napján vetették el a búzát, ami egészen Vid napjáig, azaz június 15.-éig növekedett. Péter-Pál napja jelezte június 29.-én, hogy a búza beérett, kezdődhet az aratás.
Az aratás vége jelentős ünnepnek számított, amit július 15.-én tartottak meg országszerte Apostolok szétoszlásának napján. E napon a lányok búzakalászból font koszorúban, a falu kíséretével a templomba mentek, ahol áldást adtak a bőséges termésnek.Augusztus 20.-a az államalapítás ünnepe, amikor a magyar jogállamiság több, mint ezeréves folytonosságát ünnepeljük. Ezen a napon kap helyett egy másik jeles esemény is, ami szorosan kapcsolódik a nemzeti ünnephez. A kenyér ünnepe fél évszázada nagyobb jelentőségű volt, mint az államalapítás ünnepe. Miről szól ez a jeles nap?
Hogyan lett végül augusztus 20.-a a kenyér ünnepe?
A XVIII. század második felétől az aratás ünnepe a háttérbe szorult. 1899-ben Darányi István akkori földművelési miniszter indítványozta a népi hagyományok újjáélesztését, hogy a társadalmi feszültséget enyhítse. Az évek során egyre több új mozzanat került be az ünnepbe, többek között a kenyér áldás. Az I. világháború után kezdték el egyre gyakrabban a kenyér ünnepének nevezni az aratás befejezését.
A II. világháborút követően a kommunista rezsim háttérbe akarta szorítani az augusztus 20.-án helyet kapó Államalapításhoz tartozó vallási, és nemzeti szokásokat. Ehhez pedig kapóra jött az aratás ünnepe. Az országgyűlés úgy határozott, hogy az aratás ünnepét augusztus 20.-án fogják megtartani a kenyér ünnepe néven, amikor az új lisztből készült első kenyeret ünneplik.
1949-ben a kommunista párt a Népköztársaság ünnepének nyilvánította augusztus 20.-át, amikor az új kenyeret bemutatják. A kenyér áldás hagyománya a rendszerváltás után új életre támadt. 1991-ben az országgyűlés végül kiemelt ünneppé tette az új kenyér napját, ami a augusztus 20.-án az államalapítás napja mellett kapott helyet.
Az új kenyér ünnepe napjainkban
A kenyéráldás még napjainkban is az augusztus 20.-ai programok egyik legfontosabb mozzanata. A nemzeti színű szalaggal megkötött kenyeret ünnepélyesen megszentelik, majd felszeletelik és végül szétosztják darabjait.
Az államalapítás ünnepe mellett a mellett a kenyéráldás szokása augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait. 2011 óta a Magyar Pékszövetség versenyén egy szakmai zsűri választja ki több tucat kenyérből azt, ami végül érdemes lesz a felszentelésre.