Szén-dioxid, mint fenntartható hűtőközeg
Az elmúlt évtizedekben minden iparág - köztük a logisztika is - óriási változáson megy át, aminek elsősorban a klímaválság az indikátora. A technológia és a szabályozások a fenntarthatóságot vették célba, ami a hűtési láncban sincs másképp. Az ipari hűtőközegeknek is változniuk kell, környezetünk és jövőnk miatt egyaránt. Pont az egyik üvegházhatású gáz, a szén-dioxid lenne a legjobb alternatíva?
A fenntarthatóság már alap
A környezetvédelmi szerepvállalás elsődleges prioritássá vált minden iparágban, köztük az élelmiszeriparban is. A fenntarthatósági intézkedések már nem extra vállalások a különböző cégek részéről, hanem alapkövetelmény számukra.
A fejlődés nem állhat meg
Az élelmiszeripar a robbanásszerűen növekvő népesség miatt az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Azonban bolygónk népesség növekedése nem fog megállni, ezért az élelmiszeripar fejlődése sem állhat meg. Azonban ennek meg van az árnyoldala is, ugyanis a károsanyag kibocsátásból is egyre nagyobb részt vesz ki. Az energiaszektor után az élelmiszeripar a következik a legszenyezőbb iparágak listáján.
Ezért a technológiai fejlődésnek az élelmiszeriparban nem csak a hatékonyságot kell növelnie, hanem ezzel párhuzamosan az ökológiai lábnyomot is drasztikusan csökkentenie kell. Azaz nem elég többet termelni, és gyorsabban több helyre eljuttatni, minél kisebb veszteséggel az élelmiszert, hanem mindezt jóval kisebb károsanyag kibocsátással kell véghezvinni.
A fejlesztés nem opcionális
Az új technológiák adaptálása jelentős költséget és erőforrás igényt jelent a vállalkozás számára. Azonban vannak olyan technológiák, amiknek mielőbb menniük kell. Ezért sokszor törvényi szabályozássa kelll a fenntarthatóság írányába terelni a vállalkozásokat.
Hűtőközegek szabályozása
Erre példa a hűtőközeg szabályozása. A hűtőházak hűtési rendszere igen bonyolult, átalakításuk pedig hatalmas összegeket emészt fel, és rengeteg szakértelmet, illetve tervezést igényel. Azonban a nemzetközi szabályozások egyre szigorúbb előírásokat támasztanak a hűtőházak irányába a környezetvédelmi szempontok tekintetében.
Számos hűtőközeg - klór és fluor - került és kerül kivezetésre szakaszosan, amelyek helyett újak léptek előtérbe. Egyik ilyen a szén-dioxid. Hogyan lehet az egyik legerősebb üvegházhatású gáz a legkörnyezetbarátabb alternatíva az ipari hűtésre? Az alábbi 5 pontba szedtük össze az előnyeit:
Energiahatékony
A CO2-nek rendkívül jó a hővezetési képessége, valamint a folyadék sűrűség, és a gőzsűrűség aránya alacsony, vagyis halmazállapot változás után egyenletesen oszlik el a hűtőközeg. A jó áramlási képessége, és hőátadási teljesítménye miatt jóval kisebb és kompaktabb kompresszorokra van szükség, amivel üzemeltetési, illetve beruházási költsége is jóval alacsonyabb.
Nem gyúlékony
A hűtőközegekről általánosságban elmondható, hogy minél kisebb az ökológiai lábnyoma, annál nagyobb a gyullékonysága. Vagyis bár környezetünknek jót teszünk vele - ha el tudjuk kerülni az incidens -, azonban jelentős kockázatot vállalunk vele. A szén-dioxid kivétel ez alól. Az egyik legkörnyezetbarátabb hűtőközeg és nem mellesleg nem gyúlékony, ami ideális választásá teszi az ipar számára.
Természetes gáz
A szén-dioxid természetes körülmények között stabil, légkörünk 0,04 százalékát adja. Ezen tulajdonsága miatt előállítása, tárolása és szállítása költséghatékony.
Nem mérgező
Nemcsak a gyúlékonyság jelent sok esetben biztonsági kockázatot, hanem a toxicitás is. Sok hűtőközeg veszélyes lehet szivárgás esetén az ott dolgozókra és a környezetre. A szén-dioxid közvetlenül nem mérgező. Ugyan a CO2 kiszorítja az oxigént, de emiatt csak akkor válik veszélyessé az élő szervezet számára, ha nincs megfelelő szellőzés. Jól kialakított szellőző rendszer mellett minimális kockázattal jár a szén-dioxiddal üzemeltetett hűtőközeg.
Biztos jövő áll előtte
Az elmúlt évszázadban több hűtőközeget kiálltotak már ki a "legjobbként", amikről nem sokkal később kiderült, hogy bár hatékony, azonban... 1930-ban a CFC freonok voltak a szuperhütkőzegek, mivel nem voltak olyan mérgezőek mint az első generációsak (NH3, vagy kénsav), és robbanásveszélyesnek se bizonyultak.
1970-es években ismerték fel a tudósok, hogy valójában nem is olyan veszélytelenek. Ezek a gázok ugyanis nagymértékben hozzájárulnak az ózonréteg elvékonyodásához, ami a globális felmelegedés egyik mozgatórugója. 1987-ben kezdték meg ütemezett kivonásukat, helyüket pedig a hidrofluorkarbonok vették át. Azonban ezeknek is még jelentős globális felmelegedési potenciálja van, ezért ezeknek a kivezetése napjainkban folyamatban van.
A CO2-t már régóta használják hűtőközegnek, és messze alatta van a legújabb szabályozási értéknek. Jelenlegi technológiai ismereteink mellett pedig várhatóan ez a küszöbérték jelentősen nem fog csökkeni.