Földünk alig negyedét borítja szárazföld, aminek kevesebb, mint fele használható mezőgazdasági célra. Bolygónk népessége robbanásszerűen gyarapszik, miközben az élelmiszer előállításra alkalmas, nélkülözhetetlen termőtalaj egyre csak fogy. Az ENSZ közgyűlése erre az egyre sürgetőbb problémára hívja fel a világ figyelmét a talaj nemzetközi napjával.

Mit nevezünk termőföldnek vagy talajnak?

Bolygónk legkülső rétegét a Föld élő bőrének tekintik. Ez a komplex, dinamikus élő test a szükséges időben és mennyiségben látja el a növényeket vízzel, illetve tápanyaggal. A termőföld első ránézésre szilárd halmazállapotúnak tűnhet, de valójában sokkal összetettebb ennél.

A talajt alkotó részek körülbelül 45%-a szilárd, további 5%-át különböző szerves-anyagok teszik ki, és a fennmaradó része, azaz a másik fele az úgynevezett pórustér. Az utóbbi az ásványi-anyagok közötti életteret jelenti a mikroorganizmusok számára, amit a növények gyökerei és az ott élő szervezetek hoznak létre.

Minden élet alapja

A talaj sokkal több, mint azt sokan gondolnák. A termőföld a szó szoros értelmében az élet alapja, ugyanis a világ élelmiszer ellátásának több, mint 95 %-a talajból származik. A talajba jutó szerves vegyületek jelentik a táplálékhálózat alapját. A talajban élő mikroorganizmusok egyszerűbb vegyületekre bontják a földre hullott szerves anyagokat, amiket a növények használnak fel a fejlődésükhöz. Egy kanálnyi egészséges földben több, mint 10 milliárd mikroorganizmus él.

A talaj szerkezetének a víz körforgásában is kulcsszerepe van. A talaj vízfelvevő és megtartó képessége nélkül elképzelhetetlen lenne a növények táplálása, illetve a különböző természeti katasztrófák, mint például az árvizek elkerülése. Emellett a kőzetek víztisztító hatása nélkül a fogyasztásra alkalmas ivóvíz is szinte elképzelhetetlen lenne.

Miért fontos a talaj védelme?

A Föld népessége rohamosan nő, miközben a talaj minősége drasztikusan csökken. A termőföld ugyanis ugyanúgy véges, mint a kőolaj vagy a víz. A talaj regenerációs képessége nem tudja a lépést tartani az egyre növekvő igénnyel szemben. Körülbelül 40-szer gyorsabban pusztul a termőföld az intenzív mezőgazdasági tevékenységek eredményeképpen, mint ahogy regenerálódni tudna.

A termőföld nemzetközi napja

A jelenlegi tendenciával számolva a következő 6 évtizedben feléljük azt a termőtalajt, ami az elmúlt évmilliók alatt halmozódott fel. Már jelenleg is elképesztő méretű területet súlyt a túltermelés. Afrikában a művelhető területek kétharmada túlságosan sérült ahhoz, hogy alkalmas legyen fenntartható élelmiszer termelésre.

Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete 2002-ben nyilvánította a talaj nemzetközi napjának december 5-ét. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a világ figyelmét a lappangó veszélyre, ami globális élelmezési válsághoz vezethet.

Ami megterem, azt mi megőrizzük

Az ellátási láncnak is jelentős szerepe van a termőföld minőségének megőrzésében. A megtermelt élelmiszerek több, mint harmada hulladékként végzi. Az elpazarolt élelmiszereknek a fele az ellátási láncban keletkezik, aminek a jelentős hányada elkerülhető lenne.

A fagyasztott élelmiszerek segítségével jelentősen mérsékelhető az élelmiszer hulladék keletkezése az ellátási láncban és a lakossági oldalon egyaránt. Hogy hogyan? Olvasd el korábbi cikkünket a témában, kattints a szövegre!