Élelmiszeripar valós károsanyag-kibocsátása

Az ellátási lánc élelmiszer kapcsolatos ága felelős Földünk teljes károsanyag-kibocsátásának több mint negyedéért. Összehasonlításképpen a légi közlekedés - személy és teherszállítás együtt - mindösszesen 1,9 százalékot tesz ki az egészből. Mi teszi az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparággá az élelmiszer ipart, és mit tehetünk ellene?

Miért fontos foglalkozni vele?

A globális éghajlatváltozás pár évtizede még néhány tudós riadalmat keltő, távoli víziójának tünt, azonban az elmúlt évek változásai alapján a közeli jövőt jelenti. Csak néhány a legfontosabbak közül:

• A globális felmelegedés kimutatható. 1980 óta minden egyes évtized átlaghőmérséklet meghaladta az azt megelőzőt.

• Egyre gyakrabban, egyre pusztítóbb viharok tombolnak számos területen, különösen a trópusokon.

• Egyre kevesebb iható víz áll rendelkezésünkre, a sivatagok mérete egyre növekszik.

• Emelkedik a világtenger vízszintje és hőmérséklet is, ami számtalan ember élőhelyét veszélyezteti, továbbá még ennél is több élőlényt sodor a kihalás szélére.

Ismerni kell az okokat

A klímaváltozás legfőbb katalizátora egyértelműen a károsanyag-kibocsátásunk, amiből becslések szerint 30 százalékkal jócskán kiveszi a részét az élelmiszeripar. Ahhoz, hogy tudatosan tegyünk a fenntartható jövőért, ismernünk kell a részleteket is, ugyanis sokszor téves információval rendelkezünk.

Például, amikor az élelmiszeripar károsanyag-kibocsátásáról esik szó, akkor mindig a szállítást veszik elő, mint bűnbakot, miközben egy adott termék karbon lábnyomában a legkevesebbet a szállítás nyomja.

Az élelmiszeripar károsanyag-kibocsátása

A soron következő adatok az Oxford 2021-ben elvégzett kutatásából származnak.

Mezőgazdaság

Az élelmiszeripar számára alapanyagként szolgáló áruk előállítása teszi ki a teljes iparág károsanyag-kibocsátásnak 83 százalékát.

Földhasználat

Az élelmiszer termeléséből származtatható károsanyag-kibocsátás közel negyede a közvetlen földhasználatból ered. A mezőgazdasági területek bővülése miatt erdőket, mezőket és a gyepeket kiirtják, aminek komoly következményei vannak.

A föld így elveszti karbon-megkötő képességét, és az évmilliók során keletkezett biomasszát a termesztett növények felélik. A fellépő hiányt pedig elsősorban műtrágyával potolják. A dolgot súlyosbítja, hogy sokszor a gyors és olcsó eredmény miatt a korábbi növényzetet - és vele együtt az értékes biomasszát - felégetik.

Állattenyésztés

A mezőgazdasági területek körülbelül 80 százalékát fordítják állattenyésztésre, vagy takarmánytermesztésre. Ennek fényében nem meglepő, hogy az élelmiszerek ezen ága - ami a tojást, a tejet, a húst és a tenyésztett víziállatokat foglalja magába -, teszi ki az egész kibocsátás 31 százalékát. Ezen belül is elsősorban a kérődző állatok - például a szarvasmarha - tenyésztése áll az élen.

100 gramm szarvasmarha fehérje előállítása közben megközelítőleg 50 kg káros-anyag kerül a levegőbe, míg a baromfi esetén 5,7 kg, a tojással számolva 4,21 kg, a gabonák és a borsó esetén pedig 2,7 és 0,44 kg. Víz felhasználás tekintetében is hasonló arányokat kapunk, azzal a különbséggel, hogy a sajt és az egyéb tejtermékek még a marhahúst is megelőzik.

Növénytermesztés

A következő nagy kategória a növénytermesztés. A közvetlen emberi fogyasztásra termelt növényi élelmiszer előállítása 26 százalékkal, a takarmányozási célra termesztett növények pedig 6 százalékkal járulnak hozzá az élelmiszeripar károsanyag kibocsátáshoz.

Halászat

A nyílt vízi halászat 1 százalékkal veszi ki a részét az élelmiszeripar karbon-lábnyomából. Bár ez az egy százalék elhanyagolhatónak tűnik, azonban a túlhalászat, és a tengerbe kerülő elszakadt halászhálók hatalmas kárt okoznak a vízi élővilágnak. Erről részletesebben a linkre kattintva olvashatsz.

Ellátási lánc

A fennmaradó 18 százalékát teszi ki a mezőgazdasági termékek feldolgozása, szállítása, tárolása, és a termékek értékesítése a fogyasztók részére, ami az alábbi módon oszlik meg:

• Feldolgozás: 4 százalék.

• Csomagolás: 5 százalék

• Kereskedelem: 3 százalék

• Szállítás: 6 százalék

Jól láthatóan, az élelmiszeripar által termelt károsanyag-kibocsátás alig 6 százalékáért felelős a termékek szállítása. Ezzel természetesen nem az olyan létfontosságú kezdeményezéseket szeretnénk elhalványítani, mint például az "egyél helyit", mivel bolygónk, és egészségünk számára a helyi, szezonális termény a legideálisabb, amiről bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz. Hanem arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ennél jóval többet kell tennünk, hogy csökkentsük karbon lábnyomunkat.

Élelmiszer pazarlás

Az egyik ilyen fontos lépés az, hogy teszünk az élelmiszer pazarlás ellen. Becslések szerint, az megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka hulladékként végzi, tehát az élelmiszer ipar által termelt károsanyag-kibocsátás körülbelül egyharmada teljesen felesleges.

Az élelmiszer pazarlás problémájáról korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben.